Esszék az eszmetörténelem témájában
1.1, A liberalizmus kezdetei
A mai nemzedék, mely a modern polgári szabadságjogok levegőjében nőtt fel, könnyen abba a hibába esik, hogy a szabadságról való fogalmait általánosítja a mienket megelőző összes letűnt korokra. Valóban szinte nehéz elhinni, hogy az emberi szabadság olyan értelemben, mint azt az előzményekben meghatároztuk, nem örök emberi tulajdonság, hanem egészen modern jelenség, és alig tekint vissza néhány száz éves múltra. A Humboldt, vagy John Stuart Mill é
Bevezetés
A politikai és a gazdasági liberalizmust legújabban elavult és idejétmúlt álláspontnak kiáltották ki azok, akik visszavárják valami új formában az elvesztett középkort. A legmeggyőződésesebb liberálisok sem tagadják, hogy az irányzat nem felelt meg a hozzáfűzött várakozásoknak, s nem tudta megteremteni azt az általános jólétet és békét, amit a felvilágosodási kor gondolkodói és később a manchesteri iskola agitátorai reméltek tőle. Az is lehetség
VIII. 6. A kiegyezés után
A reformkorszakot röviden úgy jellemeztük, hogy a magyar középnemesség a forradalmak polgári ideológiája előtt teljesen meghódolt. Ezért nem fantazmagória az a feltevés, hogy ha az önkényuralom egy időre meg nem akasztja a fejlődést, talán néhány rövid évtized leforgása alatt új polgári Magyarország támad fel a feudalizmus romjain. Az most már a kérdés, hogy a 67 után következő nemzedék hogyan gazdálkodott azokkal a nagy értékű tradíciókkal, mely
I.2. Az angol forradalom politikai eszméi
Az angol nemzet minden más néptől eltérő karakteréből magyarázható, hogy – szembeszállva a fejedelmi abszolutizmussal és a központosítással – olyan politikai berendezkedéseket alkotott, amelyek biztosíthatják az egyén szabad kifejlését. Az angol nemzet pszichológiájával sokat foglalkoztak főképpen a franciák, kik sokszor kerültek összeütközésbe csatornán túli szomszédaikkal. Magáról a népről már régen megállapították, hogy valószínűleg az éghajla