Jim Cox – Egyperces közgazdaságtan – 2. A vállalkozói tevékenység

Jim Cox – Egyperces közgazdaságtan – 2. A vállalkozói tevékenység

A vállalkozói tevékenység úgy definiálható mint cselekvés, ami a vélt piaci lehetőségeket próbálja kihasználni nyereségszerzés céljából. Ez a cselekvés magába foglal például olyan dolgokat, mint a profitlehetőségek felismerése, a finanszírozás megszervezése, a nyersanyagok és erőforrások menedzselése és a projekt kivitelezése. A vállalkozók hősi karaktereknek tekinthetők a gazdaságban, mivel ők viselik a kockázatokat, amik az új áruk és szolgáltatások a fogyasztóknak való biztosításával járnak. Ezt Ludwig von Mises így fogalmazta meg az Emberi cselekvésben:

Ők (a vállalkozók) a vezetők az anyagi fejlődés útján. Ők az elsők, akik megértik, hogy különbség áll fenn aközött, ami megvalósításra kerül, és amit meg lehetne valósítani. Megpróbálják kitalálni, mit szeretnének a fogyasztók, és szeretnék biztosítani nekik ezeket a dolgokat.

A vállalkozói tevékenység egy művészet, épp úgy, mint egy festmény vagy szobor készítése. Mindegyik esetben – legyen az egy vállalkozás vezetése vagy egy mű megalkotása – ugyanazon elemek vannak jelen: az alkotás elképzelése, a nyersanyagok összegyűjtése és kombinálása valami új és más dologgá, a kockázat, hogy az értékes erőforrások valami olyanra lettek felhasználva, ami végső soron azoknál értéktelenebbnek bizonyulhat.

A közgazdaságtani tankönyvek nagyon gyakran mellőzik a vállalkozót, amikor a piacról és a versenyről beszélnek. Ezzel azt sugallják, hogy a profitlehetőségek felismerése, a finanszírozás megszervezése, a nyersanyagok és erőforrások menedzselése és a projekt kivitelezése mind automatikusan mennek végbe a piacgazdaságban. Pedig nem. Valódi, hús-vér embereknek kell cselekedniük (és nem csak egyszer, hanem folyamatosan) és motiváltnak lenniük a kockázatok elvállalására ahhoz, hogy folytatódjon a kereskedelem.

A tökéletes verseny elmélete teljes mértékben eltünteti egy ilyen személy szerepét. Az egyik oka annak, hogy levették a hangsúlyt a vállalkozó szerepéről, a pozitivista módszertan. Ez a megközelítés matematikai képletekre és grafikonokra redukálja a gazdasági jelenségeket. Mivel a vállalkozási tevékenységhez roppant szükséges tulajdonságok, az éberség, a tettrekészség, a rugalmasság és a lelkesedés nem alkalmasak egykönnyen matematikai elemzésre, így számos közgazdász elhanyagolja ezeket. Ez jó példa arra, amikor egy módszer kiszorítja a valódi eseményeket. Mit tegyünk: dobjuk ki a valóság azon részeit, amelyek nem passzolnak a módszerhez (mint a fent említett vállalkozói szerepet) vagy találjunk egy módszert, ami elismeri és kellően foglalkozik a valóság egy ilyen jelentős részével?

Hivatkozások

Dolan, Edwin G., and David E. Lindsay. 1991. Economics. 6th Ed. Hinsdale, Ill.: Dryden Press. 788–811. o.

Folsom, Burt. 1987. Entrepreneurs vs. the State. Reston, Va.: Young America’s Foundation.

Gilder, George. 1984. The Spirit of Enterprise. New York: Simon and Schuster. 15–19. o.

Kirzner, Israel. 1973. Competition and Entrepreneurship. Chicago: University of Chicago Press.

Mises, Ludwig von. 1966. Human Action. Chicago: Henry Regnery. 335–38. o.; 1998. Scholar’s Edition. Auburn, Ala.: Ludwig von Mises Institute. 332–35. o.

Rothbard, Murray N. 2004. Man, Economy, and State with Power and Market. Auburn, Ala.: Ludwig von Mises Institute. 588–617.  o.; 1970. Man, Economy, and State. Los Angeles: Nash. 528–55. o.